Székesfehérvár egyike a legősibb városainknak. Géza fejedelem alapította a 970-es évek elején. Az államalapító I. István király uralkodása alatt az ország központjává, királyi székhellyé vált.
Szent Istvánt követően még 15 királyunk választotta végső nyughelyéül a székesfehérvári Bazilikát, s 36 királyunkat koronázták meg falai között.
A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le.
Az ország első alkotmányát, az Aranybullát 1222-ben itt hirdette ki II. András király. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.
Az XIX. század közepétől erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjármű-gyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül sok új lakás épült, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.