Gaál Zita és Mezei László

Kvalifikált Business Coach-ok

laci zita2Az, hogy egy város milyen minőségű életet tud adni a lakosoknak, elsősorban az emberektől függ. Csak egy rugalmas és nyitott szemléletű város képes bevonzani azokat az embereket, akik hosszú távon tudnak tenni a fejlődéséért.

Házasságunk elején Budapesten éltünk – meséli Zita. – Négy évig ingáztunk Budapest és Székesfehérvár között, mert mindketten egy fehérvári főiskolán kezdtünk el dolgozni. Lassan alakult ki bennünk, hogy Fehérvárt az otthonunknak szeretnénk vagy, hogy ide álmodjuk magunkat, mint család, vagy hogy hosszú távon nyújt ez a város számunkra lehetőségeket és stabilitást. Elkezdtünk lakást keresni.

Nagyon sok ingatlant megnéztünk, míg nem rátaláltunk erre a lakóparkra, azonban már minden lakás elkelt – folytatja László. – Már kifelé tartottunk az udvarból, amikor egy itt dolgozó idős munkásember ránk nézett, és azt mondta: „Maguknak lesz itt egy lakásuk!”. Zita majdnem elsírta magát, mert erre semmi esélyünk sem volt, így tovább folytattuk a keresést. Eltelt három hónap, mi pedig minden mindegy alapon még egyszer felhívtuk az értékesítőt, aki azt mondta, hogy milyen jó, hogy most jelentkezünk, mert éppen aznap adott valaki vissza egy lakást. Nagyon örültünk, így máig itt élünk, egy olyan környezetben, amit megtervezni sem tudtunk volna jobban. Nálam az „otthon” és az „itthon” fogalma egyaránt fontos. Egyetemi éveink alatt éltünk Budapesten és Pécsett is, így van tapasztalatunk és összehasonlítási alapunk, de mostanra nyugodt szívvel állíthatom: az „otthon” Erdély, ahonnan származom, az „itthon” pedig Székesfehérvár. Könnyen befogadtak minket, itt sosem éreztem magam idegennek. Szeretem Fehérvárt, mert van egyfajta kisvárosi bája, de egy nagyváros minden lehetőségével.

Nekem egy város az ott élő emberektől lesz egyedi és különleges árnyalatú – mondja Zita. –Mátészalkáról származom, ahol nagyon sok szeretettel, mélyen kötődnek egymáshoz az emberek. Amikor ide jöttünk, akkor azt éreztem, hogy itt nekünk kell ezeket a kötelékeket megteremteni: nekünk kell nyitni, és közeledni másokhoz. Persze még mindig jó felhívni néhány kérdéssel a szüleinket, de ma már sok olyan emberrel vagyunk kapcsolatban, akikben meg tudunk bízni. Fantasztikus tehetségeket, elkötelezett embereket ismerhettünk meg, akik magas színvonalon élik meg az önkifejezésüket. Nem csak a professzionális világban, hanem a hétköznapokban is. A mi munkánk, a coaching jövőorientált. Ugyanakkor nagyon jó visszamenni az időben, végigjárni a barokk belvárost, rácsodálkozni a finom részletekre. Van egy kislányunk, Annamari, vele nagyon sokat sétálunk. Általa újra és újra felfedezzük a várost¬ – hiszen egy gyerek a felfedezés örömével néz meg egy régi kaput, vagy hallgatja a harangszót – s így őt kísérve, mi is. Számomra a jövőre való fókuszálás mellett nagyon fontos a múlt ismerete: tudni, tisztelni azt, honnan jöttünk.

Sokszor más emberek ébresztenek rá minket arra, hogy milyen jó Fehérváron élni. Ha beszélgetünk és azt mondom, hogy Fehérváron élek, akkor rögtön sorolják: „Ó, az nagyon jó, mert közel van a Balaton és a Velencei-tó!” vagy: „Tényleg? Akkor pillanatok alatt Pesten vagy, ha akarod!” és „ Az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar város.”

Tréning és coaching munkáink során cégekkel dolgozunk együtt. Azt látom, hogy az itt működő vállalatok elkötelezettek a fejlődés iránt, kiszámíthatóak, sok embernek adnak biztonságot. Brandet építenek: vannak olyanok, akiknek lehetősége van arra, hogy jó feltételeket teremtsen a munkavállalóiknak, és sokat tesznek azért, hogy meg is tartsák őket. Az, hogy egy város milyen minőségű életet tud adni a lakosoknak, elsősorban az emberektől függ. Azonban az, hogy milyen az ipari, gazdasági, technológiai háttere, hogy kulturálisan mennyire fejlett, mennyire nyitott és rugalmas a szemlélete – határozza meg a jövőjét. Mert csak egy rugalmas és nyitott szemléletű város képes bevonzani azokat az embereket, akik hosszú távon tudnak tenni a fejlődéséért. Ez a város sokat tesz azért, hogy megőrizze a történelmi hagyományait, mint ahogy fejlesztéseivel sokat tesz a jövőért.

Mindig dühítenek és untatnak a “városképek”, melyek azzal kezdik, hogy valahol látszik egy torony, s folytatják a lakosság nemzetiségi arányszámával, vagy a kalóriákkal, melyeket délben és este bekebeleznek az őslakók. Mindez lényegtelen. Egy város mindenekfelett gondolat, mely nem fér el a telekkönyvben.

Márai Sándor, 1938

Kapcsolat

 Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata